The role of context and relevance in translating European Union texts
DOI:
https://doi.org/10.32589/2311-0821.1.2021.236087Keywords:
translation studies, pragmatics, cognitive context, relevance theory, contextAbstract
The article presents the nature and legitimacy of translation studies; it examines the function of a translator, its role during the translation process and the generated linguistic product from the point of view of cognitive pragmatics. In the present study we are looking for the answer to what factors influence the translator in his/her activity, what aspects he/she keeps in mind, how relevance theory prevails in translation, what role the current context, target audience and readers’ prior knowledge have in interpreting the translated text. In order to answer the questions, in the first part we summarize the opinions published in the literature, then we examine our hypothesis with the method of structural discourse analysis in relation to three languages (English, German, Hungarian) in EU texts, according to which, despite the European Union’s language policy aspirations, similarities and differences can be noticed depending on what the translator considered relevant to highlight. In the examined texts we can find formal, semantic and pragmatic differences according to the levels of identity. In the course of the analysis, we have made an attempt to highlight the semantic and pragmatic similarities and the differences between the versions, the factors which may cause them, and also their connection with the cognitive context, relevance and the general context. As a first step, we identified the different parts of the texts, and then the reason for the differences was revealed during the analysis. The aim is therefore to support our hypothesis and to illustrate with linguistic examples that context and relevance are central to translation.
References
Ammon, U. (2006). Language conflicts in the European Union. International Journal of Applied Lingustics, 16(3), 319-338. doi: 10.1111/J.1473-4192.2006.00121.X
Auberle, A. (Bearb.), & Kunkel-Razum, K. (Hrsg.) (2003). Deutsches Universalwörterbuch (5Aufl.). Mannheim-Leipzig-Wien-Zürich: Dudenverlag.
Banćzerowski, J. (2000). A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE BTK.
Boldog, Gy. (2009). Célközönség és fordítói stratégiák (Esettanulmány). Fordítástudomány, 11(1), 84-100.
Catford, J. C. (1965). Ekvivalencia, formális megfelelés és jelentés. In I. Bart & K. Klaudy (Szerk.), A fordítás tudománya. Válogatás a fordításelmélet irodalmából. Budapest: Tankönyvkiadó.
Cook, G. (2010). Translation in language teaching: An argument for reassessment. Oxford: University Press.
Csernicskó, I. (1998). A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest: Osiris – MTA Kisebbségkutató Műhely.
Csernicskó, I. (2010). Nyelvek, emberek, helyzetek. A magyar, ukrán és orosz nyelv használata a kárpátaljai magyar közösségben. Ungvár: PoliPrint.
Cs. Jónás, E. (2010). Fordításstilisztika kognitív keretben. Fordítástudomány, 12(1), 5-15.
Crystal, D. (2003). A nyelv enciklopédiája. Budapest: Osiris.
Gutt, E.-A. (2000). Translation and relevance: Cognition and context. Manchester: St.Jerome Publishing.
Heltai, P. (2005). A fordító és a nyelvi normák II. Magyar nyelvőr, 129(1), 30-58.
Heltai, P. (2009). Fordítás, relevancia, feldolgozás. In O. Nádor (Szerk.), A magyar mint európai és világnyelv. A XVIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai (Vol. 5/1, pp. 27- 53). Balassi Intézet, Budapest, 2008. április 3-5. Budapest: MANYE – Balassi Intézet.
House, J. (2006). Text and context in translation. Journal of Pragmatics, 38, 338-358. doi:10.1016/j.pragma.2005.06.021
Illés, É. (2011). A szövegértés pragmatikája – egy érettségi feladat elemzése. Iskolakultúra, 21(4-5), 144-156.
Klaudy, K. (2007). Nyelv és fordítás. Válogatott fordítástudományi tanulmányok. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Klaudy, K. (2012). Empirikus kutatások a fordító láthatatlanságáról. In K. Horváthné Molnár & A. D. Sciacovelli (Szerk.), Az alkalmazott nyelvészet regionális és globális szerepe. A XXI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásai (Vol. 8, pp. 137-141). BudapestSzombathely-Sopron: MANYE – NYME.
Kövecses, Z. (2005). Metaphor in culture: Universality and variation. Cambridge: Cambridge University Press.
Kövecses, Z. & Benczes, R. (2010). Kognitív nyelvészet. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Márku, A. (2013). "Po zákárpátszki": Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben. Ungvár: "Líra" Poligráfcentrum.
Neubert, A. (1985). Text and translation (Übersetzungswissenschaftliche Beiträge 8). Leipzig: Enzyklopädie.
Nord, C. (1997). Translating as a purposeful activity: Functionalist approaches explained. Manchester: St. Jerome.
Sabban, A. (2010). Zur Überseztung von Idiomen im Wörterbuch und im Text: Die Rolle von Kontextsensitivität und semantischer Variabilität. Journal of Translation and Technical Communication Research, 3(2), 192-208.
Schäffner, C. (2004). Metaphor and translation: Some implications of a cognitive approach. Journal of Pragmatics, 36, 1253-1269. doi: 10.1016/j.pragma.2003.10.012
Scholze-Stubenrecht, W., Worsch, W., & Schoch, M. (Hrsg.). (2008). Redewendungen. Wörterbuch der deutschen Idiomatik. Mannheim-Zürich: Dudenverlag.
Simcovich, R. (2008). Tango in the booth: Interpreters as intercultural, interlinguistic mediators. Language Issues, 19(2), 51-53.
Sperber, D., & Wilson, D. (1986). Relevance. Oxford: Blackwell.
Szöllősy, J. (2007). Hunglish into English. The elements of translation from Hungarian into English. Budapest: Corvina Kiadó.
Tátrai, Sz. (2004). A kontextus fogalmáról. Magyar Nyelvõr, 128, 479-494.
van Els, T. (2005). Multilingualism in the European Union. International Journal of Applied Linguistics, 15(3), 263-81. doi: 10.1111/j.1473-4192.2005.00091.x
Wilson, D., & Sperber, D. (1990). Outline of relevance theory. Hermes, 5, 35-56. doi: 10.7146/hjlcb.v3i5.21436
Widdowson, H. G. (1979). Explorations in applied linguistics. Oxford: Oxford University Press.
Widdowson, H. G. (2004). Text, context, pretext. Oxford: Blackwell Publishing.
Widdowson, H. G. (2007). Discourse analysis. Oxford: Oxford University Press.
Zachar, V. (2012). A fordító minimális erõfeszítése – Vélt vagy valós probléma? In V. Bárdosi (Szerk.), A szótól a szövegig (pp. 269-276). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
SOURCES OF EU TEXTS
Europeans united in diversity / Die Europäer: in Vielfalt vereint / Sokszínûségben egyesült Európa (http://scic.ec.europa.eu/)
Europe Day – EU Open Doors (http://europa.eu/about-eu/basic-information/symbols/europe-day/index_en.htm) / Europatag — Die EU öffnet ihre Tore (http://europa.eu/about-eu/basic-information/symbols/europe-day/index_de.htm) / Európa-nap – Uniós nyílt napok (http://europa.eu/about-eu/basic-information/symbols/europe-day/index_hu.htm)
The European flag (http://europa.eu/about-eu/basic-information/symbols/flag/index_en.htm) / Die Flagge der Europäischen Union (http://europa.eu/about-eu/basic-information/symbols/flag/index_ de.htm) / Az európai zászló (http://europa.eu/about-eu/basic-information/symbols/flag/ index_hu.htm)
Downloads
Published
Issue
Section
License
1. Authors take full responsibility for the content of the articles as well as the fact of their publication.2. All the authors must follow the current requirements for publication of manuscripts. Plagiarism itself and its representation as the original work as well as submission to the editorial office previously published articles are unacceptable. In case of plagiarism discovery the authors of the submitted materials take all the responsibility.
3. Authors shall inform the editor of any possible conflict of interests which could be influenced by the publication of the manuscript results.
4. The editorial board has the right to refuse publication of an article in case of non-compliance with these requirements.
